Bevezető:

Az elkövetkezendő években nagyszabású fejlesztésekre lesz szükség a Balaton Régióban. Ennek oka a több évtizedes elmaradottság, pénzhiány, igényesség hiánya.

A gazdasági mechanizmusok, a társadalmi igények változása magával vonja, hogy a fogyasztók pénzükért jobb, színvonalasabb szolgáltatásokat várnak el. Azonban ennek a teljesítéséhez több szálat is meg kell mozgatni a régióban.

A súlyponti tényezők a következők:

      vállalkozások versenyképességének javítása: foglalkoztatás bővítése, termelőképesség javítása

      környezet minőségének javítása: táji értékek helyreállítása, az ezen alapuló gazdaság fejlesztése

      területi és társadalmi kohézió: a foglalkoztatás bővítése mellett a turizmus fejlesztése, szervezetek együttműködésének összehangolása

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a régió zömében szezonális munkákat tud kínálni a lakosoknak, azok között is főként a partmenti településeken lakóknak.  Ezért meg kell vizsgálni, hogy a táji adottságokat kihasználjuk-e megfelelően, vagy akadnak-e még kiaknázatlan lehetőségek, amelyek munkahelyeket teremthetnek az emberek részére. Főként a mezőgazdaságot és a turizmust kiszolgáló szolgáltatásokat kellene górcső alá venni. Mindemellett érdemes megvizsgálni, hogy telepíthetők-e a régióba új, magas hozzáadott terméket előállító gazdasági tevékenységek?

Hosszú évtizedek után megkezdődött a közlekedési elérhetőség javítása, amelynek hatása remélhetőleg nemsokára érezhetővé válik a régióban.

Vajon mi az elmaradottságnak oka? Csak a pénzhiány? Esetleg az adott döntéshozó szervezetek közötti együttműködés hiánya?

A legfontosabb cél, a versenyképesség javítás mellett a lakosság életminőségének javítása érdekében sikerül-e összefognunk, hiszen Magyarország egyik legjelentősebb régiójáról van szó.

Természeti adottságok

a.)        A régió fekvése, klímája, domborzata

A Balaton, Közép-Európa legnagyobb édesvizű tava, hazánk egyik természeti kincse. Vonzerejét kellemes hőmérsékletű vize, kedvező klimatikus adottsága és a változatos szépségű táj, valamint a kultúrtörténeti értékei jelentik.

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet értékét a táj egyedi szépségén, a déli-part kellemes homokos talaján, a Balaton-felvidék lankás szőlőin kívül, a víz minősége és mennyisége is meghatározza.

A tó felülete közel 600 km², partvonalának hossza 235 km, víztömege 2 milliárd m³. A vízgyűjtő terület nagysága 5775 km², a tavat a Zala folyó táplálja.

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területe: 3780 km² (beleértve a tó területét is), földrajzi középpontja Balatonboglár és Révfülöp között található a tó közepén.

A klíma tekintetében a régió a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik, felszínét nyáron közel 820 órán át süti a nap. A Régió átlaghőmérséklete 10°C. Az 50 éves átlag szerint az éves csapadékmennyiség 731mm.  Többnyire a nyári időszakban esik a csapadék nagyobb százaléka. Az évi átlagos szélsebesség 2-4 m/s közötti erősségű.

A globális felmelegedés a Balaton klímájára is hatással van, a csapadék hiánya 2002-2005 között a tó rendkívül alacsony vízszintjét eredményezte, amely napjainkra teljes mértékben helyreállt, sőt 2007-tavaszán a víz számos partmenti ingatlan egy részét el is öntötte.

A Balaton jelentős természeti értékekkel rendelkezik, a teljesség igénye nélkül:

• Sió-zsilip: 1863-ban épült, a víz magasságát szabályozzák vele.
• Kis-Balaton: vízszintje a 19. században olyan magas volt, hogy még a nagyobb hajók is ki tudtak kötni a vörsi partoknál. „Köszönhetően” a lecsapoló munkálatoknak és a vasút megépítésének, a tó vize lassan eltűnt és nádasok, sásosok alakultak ki a mederben. Mivel a Zala folyó emiatt itt nem tudta lerakni a hordalékát, a Keszthelyi öbölbe szállította, amivel elindította annak feltöltődését. Miután felismerték a bajt megindult a Kis-Balaton rekonstrukciója, de pénz hiányában csak részben valósult meg. A nyugodt környezet miatt igen kedvelt a horgászok és a madárvilág megfigyelői körében.
• Tapolcai medence: szintén a Balaton öble volt egykor. Fő értéke a vulkáni tanúhegyek, a pliocén korból, amelyek a vulkánok egykori magasságáról tanúskodnak. A turisták különösen kedvelt helye a Várhegy, és a Szent György-hegy, mivel mindkettőről gyönyörű panoráma tárul eléjük.
• Badacsony: a Balaton-part legnagyobb vulkánja, csonka kúp alakja miatt „koporsó hegynek” is nevezik. Gyönyörű présházai, és a panoráma valósággal elvarázsolja a látogatókat. Különlegessége a bazaltból épített neoromán stílusú Szent Imre-templom Badacsonytomajban, amely a világon egyedülálló.

b.          Ipar

Az elmúlt időszakban sokat változott az ipar szerkezete. A tó környéki ipar nem nevezhető jelentősnek, mivel a települések 61%-án lévő munkahelyek csupán közel 12 ezer főnek biztosítanak munkalehetőséget. Az ipar koncentrált, az ipartelepek többsége kis létszámú.

Főleg Balatonfűzfőn, Keszthelyen és Marcaliban dolgozik az ipari foglalkoztatottak fele. A

Az ipartelepek fő profilja, a víztermelés, -kezelés, -elosztás és az -ellátás, valamint a vegyipar.

Jelentős továbbá a textilipar, a papírgyártás, a villamosipari gépgyártás és az élelmiszeripar, ezen belül az italgyártás (főleg borászat, pezsgő, üdítő, ásványvíz), húsipar és malomipar.

A régión belül fontos lenne fejleszteni az építőipart, faipart, műanyag feldolgozást, üvegipart.

c.   Mezőgazdaság

A Balaton régió nem rendelkezik kedvező adottságokkal a mezőgazdasági művelés területén. A termőföldek a keleti part közelében lévőket kivéve gyenge minőségűek, ezen kívül nagy a lápos, sekély termőrétegű talajok aránya.

Mindezek ellenére kiemelkedik a szőlőtermesztés, a gyümölcstermesztés, bár az utóbbi lehetőségei nincsenek teljesen kihasználva.

Az állattenyésztés az elmúlt években gazdasági változásoknak köszönhetően hanyatlófélben van.

A mezőgazdasági területek mérete évről évre csökken, ennek oka a telkesítés, üdülőövezetek, parkok kialakítása, településbővítés.

A jövőben figyelmet kell fordítani a mezőgazdaság fejlesztésére is, hiszen a közel 39 ezer főnek, aki mezőgazdasággal foglalkozik, csak csekély hányada teszi ezt főfoglalkozásként.

Művi épített feltételek:

a.)         Infrastruktúra

Országos átlagban, a Balaton Régióban magasabb a víz, csatornahálózat, valamint a telefonnal való ellátottság mértéke.

A vízközművek helyzete, és ellátottságának szintje, valamint biztonsága azonban központi helyen áll a Régió infrastruktúrájában. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése folyamatosan zajlik.  A következő egy-két évben szeretnék a Régió összes települését bevonni a szennyvízhálózatba.

Az információs infrastruktúra kiépítése a szervezetek és a vállalkozások között egyre bővül, erre első sorban az önkormányzatoknál van nagy szükség. A gátakat a technikai és humánerőforrás hiánya képezi. A déli parton közel 90 %-os az információs rendszer kiépítettsége, amíg az északi parton jelentős az elmaradás. A 14 statisztikai kistérség 1-1 teleázat üzemeltet, amelyek mellett a művelődési házak is működtetnek közösségi információs pontokat.

A hulladékszállítás megoldottnak tekinthető, előzetes tervek szerint 2007-ben tervezik három új hulladéklerakó megépítését Királyszentistván, Som és Zalabér területén, ISPA pályázat segítségével.

A közlekedési infrastruktúra folyamatosan, környezetkímélő módon bővül. A vízi- és közlekedési alapinfrastruktúra széleskörű, de további jelentős fejlesztésekre van szükség.

Forgalmi szempontból a 71. számú főút tehermentesítése kiemelt jelentőségű, mivel közel 30 ezer jármű halad át rajta naponta. Az elkerülő út megépítése 2006-ben megkezdődött.

A Balaton körül kiépített kerékpárutak nyomvonala 222km, amelyből 156km önálló, 66km kijelölt kerékpárbarát útvonal.

A vasúti közlekedés tekintetében elmondható, hogy jelentős a nemzetközi átmenő és célforgalom.  Minőségileg a déli parton kedvezőbb a helyzet, köszönhetően a villamosított korszerű rendszernek. Az északi parton a fejlesztések folyamatban vannak.

A hajójáratok menetrendje igazodik az igényekhez, április közepétől október közepéig biztosít átkelést, az utasok számára.  A Szántód és Tihany között közlekedő komp 9 hónapon keresztül biztosít a gépjárművek számára átkelési lehetőséget.

A Régióban a légi közlekedés is megoldott, Sármellék és Siófok-Kiliti fogadja az érkezőket. Tervek szerint Szentkirályszabadján és Tapolcán is tervezik a polgári és kereskedelmi repülőgépek fogadását.

Sajnálatos módon a repterek kihasználtsága nem teljes. Az elkövetkezendő évek legfontosabb feladata, az úgynevezett V. helsinki folyosó megépítése, Velence és Lvov között.

b.)        Települések

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet három megye (Somogy, Veszprém, Zala) és három tervezési-statisztikai régió (Dél, Közép és Nyugat Dunántúl) részét képezi. 

Települései 14 statisztikai kistérséghez tartoznak. Az üdülőkörzet területe nem a KSH kistérségeiből került kialakításra. A 14 (2004-ig 13) statisztikai kistérség közül mindössze 4 található teljes terjedelmével a régióban, a többi területét metszi az üdülőkörzet külső határa.

A régió településének gazdasági, társadalmi viszonyait jelentősen befolyásolja földrajzi elhelyezkedésük, a Balatontól mért távolságuk. A régióban 41 közvetlen parti és 123 háttértelepülés (közvetlen parttal nem rendelkező település) található. A régión belül lényeges különbségek alakultak ki, főként a Balaton parti és háttértelepülések között.

A Balaton Régió településszerkezetének analízise azt mutatja, hogy két-három töréspont mentén lehet vizsgálni a régiót alkotó településeket. Az egyik töréspont Balaton-parttól való távolság, míg a másik töréspont a régiót alkotó települések mérete.

Az utóbbi évek átfogó tematikájú vizsgálatai derítettek fényt arra, hogy ezen két eddig ismert törésvonalon túl a régiót mikro-regionális különbségek is jellemzik. Ezekből, az összehasonlításokból általában a marcali-, lengyeltóti kistérség kerül ki kedvezőtlenül, és Siófok, valamint Keszthely és Hévíz környéke kedvezően.

A Balaton Régió gazdasági és egyéb adatait elemezve az tapasztalható, hogy a régió településein a fejlettséget és jólétet jelző mutatók annál magasabbak minél közelebb vannak a parthoz. A települések méretét vizsgálva a gazdasági és idegenforgalmi potenciált jelző mutatók növekednek a nagyobb települések irányába haladva – hacsak a település nem rendelkezik kiemelkedő turisztikai vonzerővel, mint például Tihany vagy Hévíz.

Fentiek nagymértékben annak tulajdoníthatók, hogy a lakosságszámhoz viszonyított vállalkozás-sűrűség a Balaton környékén számottevően magasabb az országos átlagnál. A térségen belül elsősorban a jelentősebb fizetőképességgel rendelkező állandó lakosságú és a nagyobb turistaforgalommal rendelkező partközeli települések vonzzák a vállalkozásokat, a háttértelepülések már csupán az országos átlag körüli mértékben.

A régió népsűrűségében is jelentős különbségek tapasztalhatók, a partközeli településeken átlagosan közel háromszor élnek többen, mint az üdülőkörzet háttértelepülésein.

Forrás: KSH

Egy parti településre átlagosan 3253 fő jut, egy nem partira 1017. Érdekesség azonban, hogy amíg a régió településeinek mindössze közel 24 %-a partmenti, a lakosság közel 50%-a él ezeken a településeken.

Ám abban az esetben, ha a 39 parti település közül három, Siófok, Balatonfüred és Keszthely lakossága kivonásra kerül, az átlagos lakosságszám már nem különbözik annyira markáns módon. A korábbi 3,5-es szorzó 1,8-asra csökken a nem parti települések átlagos lakosságszámához képest. A somogyi partszakasz településein a lakosság-koncentráció közel kétszerese a veszpréminek. Legnagyobb az egy parti településre jutó népesség Zalában, Keszthely város jelentős súlya miatt.

Társadalmi feltételek:

a.) politikai intézményrendszer

A térségben lévő élő lakosság és az önkormányzati vezetők részéről erős (mintegy 80 %-os támogatottságú) az igény az önálló területtel rendelkező teljes önkormányzati-közigazgatási régióra, amely ezáltal a tervezési – statisztikai régióként (megyeként) az EU támogatási célterülete lehetne.

A kiemelt térség - mint összekötő elem - a parti térségek tekintetében nem közigazgatás-szervezési egység, hanem közös területfejlesztési, idegenforgalmi-, gazdaságfejlesztési, környezetvédelmi gondok megoldásának színtere, azonos felelősség és érdekeltség alapján.

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet egyedileg szabályozott tanácsával, a tervezési-statisztikai régiók mellett, egyedi jogállást képvisel. Ennek a státusznak az erősítése és megfelelő tartalommal való megtöltése alapvető feladat. El kell érni, hogy a Balaton közvetlenül is, és a három régión keresztül, illetve azokkal való együttműködésben is megjelenhessen az európai uniós forrásoknál, ami lényegében helyzetét tovább erősítheti.

b.) társadalmi és politikai szervezetek, intézményrendszer

A régió feladatait ellátó szervezeti rendszer minőségének felelőssége, hogy mind az európai uniós, mind a hazai források hatékonyan kerüljenek felhasználásra. A társadalom és a gazdaság jellemzésére vonatkozó adatokat, amely kizárólag a Balaton Régió területére vonatkozik csak különböző módszerekkel végzett felmérések alapján tudnak rendelkezésre bocsátani. Ennek oka, hogy a 14 statisztikai kistérségből csupán négy esik teljes területével a régióba.

Az intézményrendszer megosztottsága főleg a közigazgatásról mondható el, és a részterületek tekintetében is igaz.

A régió stratégiai fejlesztésében elsődleges partnerek a régióban található kistérségek, városok, civil szervezetek és a térség fejlesztésével foglalkozó állami intézmények.

Másodlagos partnerek a minisztériumok, tervezési és statisztikai régiók felelős szervezetei, vagyis azok, akik együttműködése feltétlenül szükséges a fejlesztési célok eléréséhez.

Jelentős a hiányosság az intézményi struktúrában például a középfokú szolgáltatások igazgatási, egészségügyi, oktatási, pénzügyi területén

A régió hatékony működésének elengedhetetlen feltételei, a szervezetek kompetenciája és készségei, valamint az együttműködés, amely által működő rendszerré kell, hogy szerveződjenek.

Gazdasági feltételek

A Balaton Régió - kiemelkedő kultúrtörténeti és természeti értékeinek köszönhetően – a hatvanas évek közepétől kezdődően jelentős fejlődésnek indult. A Balaton – Budapestet megközelítően – az ország turizmusában a második legfontosabb célpont.

Az egyéni vállalkozások eloszlása a part mentén kissé alacsonyabb (61%) volt, mint a háttértelepüléseken (73%). Ez azonban mindössze arra utal, hogy a szezonhoz rugalmasan alkalmazkodó egyéni vállalkozások nagyobb hányada szünetelteti tevékenységét a téli időszakban.

A Balaton térségében a vállalkozások gazdálkodási formája kevésbé függ a település méretétől, mint földrajzi helyzetétől. A part mentén jóval intenzívebb a vállalkozási tevékenység, és magasabb a nagyobb tőkekoncentrációt feltételező (viszont ennek ellenére általában kis létszámot foglalkoztató) társas vállalkozási formák részaránya. A háttértelepüléseken az egyéni vállalkozások kiemelkedő szerepe arra utal, hogy önfoglalkoztatással sikerül a munkahelyek hiányából adódó megélhetési gondokat mérsékelni. (Az idegenforgalom húzó hatása nélkül erre aligha nyílna ilyen arányban lehetőség.)

Az egyéni és a jogi személyiség nélküli társas vállalkozások döntő többsége ön- és családfoglalkoztató jellegű, esetleg néhány alkalmazottal működik. A nagyobb létszámot foglalkoztató vállalkozások - önálló jogi személyiséggel rendelkező társaságok - létszám-kategória szerinti megoszlása is igazolja, hogy a Balaton környékének vállalkozásait az országosnál kisebb méret jellemzi. Az országoshoz viszonyítva a partközeli településeken a 10 főnél kevesebbet, a háttértelepüléseken viszont a 10-49 főt foglalkoztató vállalkozások magasabb hányada jellemző.

A térségben működő vállalkozások tőkeerejének vizsgálata azt mutatja, hogy a vállalkozások számának növekedését összességében nem követte a tőkeerő növekedése.

A fennálló pénz és tőkehiány nagymértékben akadályozza a vállalkozások megerősödését. Saját forrás hiányában a fejlesztések finanszírozása banki hitel, illetve egyéb támogatások igénybevételével lehetne megvalósítható, azonban a banki hitelek esetében a hitel-kihelyezési feltételek szinte elérhetetlenek a vállalkozások számára. A támogatások megszerzése terén maguk a vállalkozások nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel, információval, és rendkívül kevés azon intézmények száma, melyek az információ szolgáltatás mellett felvállalják a vállalkozók pályázatainak készítését, menedzselését.

A Balaton környékén működő vállalkozások gazdasági ágankénti megoszlása az idegenforgalom kiemelt szerepét mutatja. Az országosnak több mint kétszerese a szálláshely-szolgáltató és vendéglátó vállalkozások részaránya. A vállalkozások számában, összetételében bekövetkezett leglátványosabb változás a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban figyelhető meg.

Az építőipari vállalkozások aránya is viszonylag magas, főként a háttértelepüléseken, ahol az építkezések élénkebb ütemben folynak, mint a korlátozás alá eső part mentén. Átlagos a mezőgazdasággal, erdőgazdálkodással, halászattal, valamint a szállítással foglalkozó, és az országosnál kissé alacsonyabb az ipari, valamint a kereskedelmi vállalkozások részaránya.

Lényeges lemaradás tapasztalható a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások arányában. Feltételezhető, hogy az ilyen jellegű szolgáltatásokat (pl. könyvelést) jelentős részben a régión kívül (pl. a közeli megyeszékhelyeken) bejegyzett szervezetekkel végeztetik a vállalkozók.

A régió működő vállalkozásainak gazdasági ágazatok szerinti megoszlását és ezáltal az egyes ágazatok jelentőségét az alábbi grafikon szemlélteti:

A Balaton Régió 2007-2013-as fejlesztési terve szerint az alábbi összegek lennének szükségesek a beruházások megvalósításához:

Forrás: Balaton Régió részletes fejlesztési terve, 2006

Az igényelt támogatások összege a beruházások közel 72%-át teszik ki. Remélhetőleg sikerül majd megoldani s foglalkoztatási, infrastrukturális problémákat, amely hatására a turizmus is ismét színvonalas fejlődésnek indul.